Kutyák természetesen nem tudnak szavakkal kommunikálni. Azonban a négylábúaknak sok mindent elmondanak. Csak meg kell tanulnunk őket megfelelően megérteni.
A kutyanyelv hangokból és testjelekből áll. Sok esetben a négylábúak mindkettőt kombinálják, hogy kifejezzék magukat.
Vannak különböző széles körben elfogadott feltételezések, amelyek bizonyos körülmények között azonban tévesnek bizonyulhatnak.
Például egy ismert mondás azt állítja, hogy az ugató kutyák nem harapnak. Ez azonban tévedés. Mert bár az ugatás lehet ártalmatlan üdvözlés is, ugyanúgy lehet komoly figyelmeztetés is egy agresszív kutyától, és a harapás legalábbis lehetséges.
Hasonlóan van ez a farok csóválásával is, amit általában örömre asszociálunk, de más jelentése is lehet.
A kutyanyelv helyes megértéséhez és a mindennapi életben előforduló félreértések elkerüléséhez fontos időt szánni a témára, és mindig figyelembe venni mind a konkrét helyzetet, mind a négylábú összes viselkedését.
A testtartás nagyon fontos része a kutyanyelvnek. Annak megértése segít a félreértések elkerülésében, és a négy lábon járóval való helyes viselkedésben.
A kutyák testbeszédére különösen figyelni kell a farokra, a testtartásra, az arc kifejezésére, a fül pozíciójára és a fej tartására.
A legtöbb ember azt feltételezi, hogy a kutyáknál a csóváló farok öröm kifejezése. Ez azonban nem teljesen igaz. Mert alapvetően a csóválás csak azt jelenti, hogy a négy lábon járó éppen izgatott.
Az izgalom okozója természetesen lehet öröm is, például a várható kutya falatok vagy a gazda hazatérése miatt. Ugyanakkor ugyanolyan valószínű, hogy az izgalom stresszből ered, és a kutya például zaklatottnak érzi magát.
A farok mellett a test és a fej tartása is a kutyanyelv lényeges részét képezi. Például egy összehúzódó kutya nagy valószínűséggel fél. A hátára fekvés és a has megmutatása alárendelődési gesztus.
Ha a négy lábon járó állat egy potenciális ellenfelet meg akar ijeszteni, feláll, hogy minél nagyobbnak látszódjon, és általában szemkontaktust is keres a másikkal.
Ha a kutya relaxált, gyakran elfordítja a fejét a másik irányba. Ha nem biztos abban, mit kellene gondolnia egy adott helyzetről, a fej oldalra hajlítása bizonytalanságra utalhat.
A kutyanyelv megértéséhez érdemes nemcsak a testtartást és a farokat figyelembe venni, hanem a feje kifejezését és a fülek helyzetét is.
Például, ha egy kutya a száját hátrafelé húzza, miközben egyszerre megmutatja a fogait, ez általában fenyegetésnek értelmezhető. Ha azonban a fogak nem láthatók, az alárendeltség jele.
A fülek is szerepet játszanak a kutyák kommunikációjában. Ha előrefelé vannak irányítva, akkor a négy lábon járó állat általában figyelmes és relaxált. Ha hátrafelé és lapítva vannak, az azt jelentheti, hogy a kutya félelemben van.
Bár a testbeszéd nagyon fontos a kutyák közötti kommunikációban, a kutyanyelv ismertek a hangok széles skálájáról, amelyek szintén különböző jelentéseket hordozhatnak.
A kutyák ugatása különböző jelentéssel bírhat. Lehet agresszió jele, de örömteli köszöntés is. A kutya ugatásának pontos jelentése különösen a hangszín alapján felismerhető. A magas ugatás általában barátságos alkalomra utal, míg a mély ugatás inkább egy agresszív négylábúra, aki ezzel figyelmezteti a társát. Az egyes esetekben a magas és mély pontos jelentése természetesen kutyától függ.
A rendszeres ugatás gyakran unalomra, bizonytalanságra vagy fájdalomra utalhat. Néha tehát egy látogatás az állatorvosnál tanácsos lehet, vagy célzott tréningintézkedések szükségesek lehetnek annak érdekében, hogy a kutyától elszoktassák a folyamatos ugatást.
A jajongás, vagy nyüszítés is egy tipikus hangjelzés, ami a kutyanyelv repertoárjához tartozik. Ahogyan az ugatásnál, a jajongás is különböző jelentéssel bírhat. Ide tartozik például a félelem, a magány és a fájdalom. Az is megtörténhet, hogy a kutya örömében jajong, vagy ez a területvédelmi viselkedés egy része.
Az ivarérett kanok gyakran nyüszítenek vagy jajonganak, amikor egy közelben látnak egy tüzelő szukát. Annak ellenére, hogy ez zavaró lehet, ez egy normális viselkedési forma, amit sok kan ösztönösen megmutat.
Amikor a kutya morog, az egy figyelmeztető jel, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A négy lábon járó azt akarja a morogással közölni, hogy valami nem tetszik neki. Az okok közé tartozhatnak például a félelem, frusztráció vagy fájdalom.
Fontos, hogy komolyan vegyük a kutya morogását. Ha például zaklatják a négylábút, és elkezd morogni, elképzelhető, hogy egy idő után meg is harap, mivel nem tud máshogy segíteni magán.
Nyilvánvalóan az összes kutya alapvetően hasonló módon kommunikál. Ha megérted a kutyanyelvet, ez segít nemcsak a saját kutyád, hanem minden más négylábúval való kapcsolatodban is.
Ugyanakkor vannak egyedi különbségek az egyéniség, a fajta vagy akár a nevelés miatt. Ezek észrevehetők lehetnek nem utolsósorban a kutyanyelv szempontjából is.
Például vannak olyan kutyafajták, amelyek általánosságban hajlamosak túlzottan ugatni, míg mások inkább a nyugodtabb típusokhoz tartoznak.
Ha saját vagy akár idegen kutyáját szeretné megérteni, nem elég csak egy testjelzést vagy hangjelzést elkülönítve a többitől szemlélni. Ehelyett mindig meg kell próbálnia a négy lábon járó testbeszédét és hangjait együttesen észlelni.
Mert általában a kutyanyelv nem egyes hangok és viselkedések kombinációjából áll, hanem egy összetett egészből. Például egy megijedt kutya valószínűleg nem csak lehajol, hanem egyszerre maga alá fogja a farkát, behúzza a fülét, és talán nyüszít is.
Mint láthatja, a kutyanyelv meglepően sokoldalú. Mindenesetre érdemes vele foglalkozni. Minél jobban megérti a kutyáját, annál problémamentesebb lesz a közös élet a négy lábon járóval, és annál könnyebben gondoskodhat arról, hogy legjobb barátja teljes mértékben jól érezze magát Önnél.